No nézzük, kik is vannak a terepen:
Microsoft-Windows: hagyományosan ronda és gyermeteg. Van egy olyan érzésem, hogy a Microsoft sikerének egyik kulcsa a globális esztétikai analfabétizmus, lévén a gagyi egyetemes emberi tapasztalat, míg a szép inkább ritka és kivételes esemény.
Apple: bár az Apple-t szeretik csúcsnak kikiáltani, a helyes kifejezés inkább a hype-desgin. Steve Jobs hippiből yuppie lett, igaz ettől az Apple nem lett se jobb se rosszabb, megmaradt érzékeny sznobnak, ami ezzel együtt ezerszer jobb, mint az MS alulmúlhatatlanul ratyi, nagycsoportos ovidesignja. Kár, hogy az alma-vallás imho kicsit befülledt és a merész felől elkezdett csúszni a luxuskurva irányba.
Google: a gugli filozófia alapja, hogy szép az, ami működik. Pont. A Google esztétikailag nem értelmezhető, mivel ilyen célja tulajdonképpen nincs. Az ok valószínűleg a két szuperkocka srác attitúdjéből fakadó mérnökközpontú, kultúrhiányos megközelítés: robosztus funkcionalitás és ergonómia mínusz szubjektivitás. Bár a Google színesre festi magát, valójában steril mint egy laborcsipesz. Amit ők képviselnek, az nem más, mint az informatikai Bauhaus. Lehet szeretni, nehéz utálni, de izgalom (ami az inspiratív szabálytalanságból fakad) az nincs benne egy deka sem.
A Google hatásosan mutatta meg, hogy a netbarokkal szemben mennyivel praktikusabb a minimalista funkcióközpontúság. Ez szép tőlük, de egyben le is fagyasztották a fantáziát, sőt a formabontó fantázia a G-univerzumban kifejezetten kerülendő. A Gugli valójában a kényelmesen egyszerű középszer hűbérura: online Ikea. Nincs is ezzel semmi baj, sőt, óriási szükség van rá! Ugyanakkor ennél sokkal többre is szükség van: a valóban elevenül szabálytalan megoldásokra, mivel csak azoktól várhatjuk a megvesztegetően kedélyes, profithatékonnyá sajtolt panelweb megújítását.
